Az üres álláshelyek aránya 2,6%-ot tett ki az EU-ban 2024 első negyedévében, vagyis nem változott a mutató az előző negyedévhez képest. Az előző év azonos időszakához képest azonban 0,3 százalékponttal csökkent a ráta – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. Ezzel folytatódott az a közel két éve tartó trend az unióban, hogy a betöltetlen állások aránya csökken vagy stagnál. Ez nem is meglepő, hiszen az EU gazdasága az elmúlt négy negyedévben csak minimális mértékben (0,1, illetve 0,3%-kal) tudott bővülni az előző negyedévekhez képest. Az üres álláshelyek hazai aránya 2,2% volt az idei év első három hónapjában, amivel hazánk a tagországok középmezőnyében helyezkedik el.
Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az áprilisban nyitott álláshelyek száma alig változott, 8,1 millió volt, ami 1,8 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban. A nyitott álláshelyek aránya szintén alig változott, 4,8% volt. Az áprilisi munkaerő-felvételek száma is alig változott, 5,6 millió volt, a ráta pedig 3,6%-on maradt. Az összes elbocsátás áprilisban szintén alig változott, 5,4 millió volt, az arány változatlanul 3,4%. Viszont így is, 2021 februárja óta nem jött létre ennyire kevés új álláshely.
Tavaly a magyarországi cégek közel háromnegyede (73%-a) nehezen talált megfelelő képzettséggel bíró dolgozókat az üres álláshelyeik betöltésére, miközben ez a ráta öt évvel ezelőtt még „csak” 51% volt – derül ki a ManpowerGroup nemzetközi felméréséből. Az Eurobarometer kutatása szerint a hazai kkv-k 66%-a a munkaerőhiány egyik fő okának azt tartja, hogy a meghirdetett állásokra jelentkezők nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel, készségekkel vagy tapasztalattal. Az így vélekedő hazai cégek aránya jóval meghaladja az uniós átlagot (54%). E tekintetben a kkv-k csak Észtországban és Szlovákiában látják rosszabbul a helyzetet az EU-n belül.
Az amerikai munkaerőpiac továbbra is szoros maradt a múlt héten, a munkanélküli segélyek iránti új kérelmek száma változatlanul alacsony. A Munkaügyi Minisztérium csütörtöki jelentése szerint az április 27-én véget ért héten a szezonálisan kiigazított első kérelmek száma 208 ezer volt, ami megegyezik az előző heti adattal. Ez alacsonyabb, mint amit a Reuters által megkérdezett közgazdászok vártak, akik 212 000 kérelemmel számoltak.
Az Egyesült Államokban márciusban az üres álláshelyek száma hároméves mélypontra esett, és a felmondások száma is csökkent, jelezve a feszült munkaerőpiaci környezet enyhülését, ami hozzájárulhat a Federal Reserve inflációellenes törekvéseihez.
A Covid-válság sudden stopját leszámítva 2017-es szintre csökkent az üres álláshelyek száma Magyarországon a tavalyi év végére.
A közeljövőben tovább fokozódhat a már most is számos ágazatban és szakmában kimutatható szakemberhiány az EU-ban. A probléma kezelésére az Európai Bizottság komplex intézkedéscsomagot hirdetett: elsősorban a belső tartalékokat mobilizálnák, de megkönnyítenék a külföldről (unión kívülről) érkezők letelepedését is.
2021 júniusa óta nem látott szintre emelkedett a munkanélküliség mértéke Németországban. Ez az első komolyabb jele annak, hogy most már a munkaerőpiacon is kimutathatók a mintegy egy éve stagnáló gazdaság hatásai. Hasonló folyamatok láthatók az eurózónában is. Elemzők szerint mind Németországban, mind az eurózónában egyre több cég kényszerülhet elbocsátásokra, köztük olyanok is, amelyek a szakemberhiány miatt a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is mindeddig a munkaerő megtartására törekedtek. A leépítések kiemelten érinthetik majd az építőipart, miután az emelkedő kamatok miatt jelentősen visszaestek a lakóingatlan-beruházások.
Az üres álláshelyek aránya 2,8 százalék volt az EU-ban 2023 első negyedévében, vagyis nem változott az előző negyedévhez képest. Az előző év azonos időszakához képest pedig 0,1 százalékponttal csökkent a mutató – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. A ráta csupán 0,2 százalékponttal marad el a tavalyi második negyedévben mért rekord szinthez képest. Az egyes ágazatok közül az iparban és az építőiparban 2,5%, a szolgáltató szektorban 3,2% volt a mutató. Az üres álláshelyek kismértékű csökkenése jórészt annak tudható be, hogy a gazdasági növekedés üteme 2022 eleje óta lassult az EU-ban.
Miután a magyar gazdaság kilábalt a koronavírus-járvány okozta válságból, újra a munkaerőhiány lett az ország legsúlyosabb problémája. Az üres álláshelyek száma az idei második negyedévben rekordmagasságba emelkedett, azonban nagyon úgy tűnik, hogy egy ideig nem dől meg ez a rekord. Július és szeptember között ugyanis csökkenésnek indult a betöltetlen álláshelyek száma, ekkora visszaesésre pedig a Covid-válság kirobbanása óta nem volt példa.
Történelmi csúcs közelében van a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, ami a magánszektort és a költségvetési szférát egyaránt sújtja. A gazdaság gyors kilábalásával az ország ugyanazzal a problémával néz szembe, mint amivel a koronaválság előtt: a munkaerőhiánnyal. A probléma a következő időszakban még égetőbbé válhat.
A magyar gazdaság kilábalásával párhuzamosan újra egyre több üres álláshelyet jelentenek a cégek. A KSH friss adatai alapján egyre komolyabb munkaerőhiányról beszélhetünk, a vállalatok pedig újra úgy érzik, hogy a növekedésük fő korlátja a képzett dolgozók hiánya. Egyelőre nem olyan nehéz a helyzet, mint ahogy a válság előtt tapasztalták, de csak idő kérdése, hogy súlyosabbá váljon, mint akkor volt. Ezzel könnyen lehet, hogy a végéhez közeledik a munkaintenzív növekedés szakasza Magyarországon.
Soha még nem volt annyi meghirdetett üres állás az Egyesült Államokban, mint az idén júniusban a washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai intézete hétfőn publikált jelentése alapján.
A munkaerőhiány mértéke már tavaly csökkenni kezdett Magyarországon, az idei év első hónapjaiban pedig még markánsabban esett vissza az üres álláshelyek száma, mint korábban. A betöltetlen álláshelyek száma 2015-ös mélypontra zuhant az idei év első három hónapjában, és további csökkenés várható. A koronavírus-válság elején a vállalatoknak egyre kevesebb dolgozóra volt szükségük, így a munkaerőhiány egyetlen pillanat alatt jelentős munkanélküliségbe csapott át.
Budapesten, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb az orvoshiány. Az egészségügyi szakdolgozók esetében még rosszabb a helyzet, mint az orvosoknál.
A magyar munkaerőhiányról alkotott képet is megváltoztatta a Portfolio cikke, amely szerint nem is küzd olyan sok vállalat a problémával, mint ahogy azt a felmérésekből látni lehet. A GKI segített abban, hogy valós képet kaphassunk a munkaerőhiányról.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Idehaza kis mínuszban zárt a BUX az év utolsó kereskedési napján.
Megszólalt a nyugati testvér az eldurvuló szlovák-ukrán vitában. Az osztrákok sem aggódnak.
Akár év végi ralinak is beillik, ami kezd kibontakozni.
Letért az európai útról az ország, léptek Berlinben.
Több tízezer külföldi turista is hoppon maradt és a londoni utcabál is veszélyben.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
